És olyankor új hidat kell építeni, és van, hogy térdig kell gázolni vízbe, sárba..
Úgyis csak az megy veled, aki igazán szeret, csak az segít a hidadban, aki tudja már milyen új hidat építeni a semmiből..
Csak az gázol veled a legnagyobb sárba.., a többi csak kuruzsló, és rendszerint már a tartó cölöpöknél lelép... é...s ott hagy.. és hagyná rád szakadni...
Kevés a hídépítő mester'..
Kevés az, aki ott marad veled.. térdig..
Nekem is volt hidam!
Szép díszes, de elmosta a tenger, az áradat.. s úgy széledtek szerte az addigi "barátok" "kedvesek" hogy lépésüket számolni nem lehetne...
Most mégis.. szeretném..
Újra a hidat, a Hidam..
Bizalomból, szeretetből felépíteni....

Csak az jöjjön velem..., aki marad is.....
Remélem sokan jöttök velem!