A pillangó

Tudod,a pillangót ha elszeretnéd kapni,soha nem szabad üldöznöd. Ha üldözöd a pillangó csak azért is elmenekül előled.Felszáll a magasba. Te pedig lent maradsz.És a buta pillangót nem érdekli más csak önmaga. És nem foglalkozik veled,aki lent maradtál.De ha ...nem üldözöd a pillangót, csak leülsz nyugodtan,nézel rá,a pillangó felfigyel rád. Várja,hogy te is üldözni kezdj,s ő a magasból nézzen rád. Titokban azonban mindig azt kívánja: te legyél más.Ha nem üldözöd,a pillangó már szinte csak rád figyel. El szeretné nyerni a tetszésed.S ha te ekkora egy virágra,a napra nézel, a pillangó dühödten fog feléd röppenni. Féltékeny lesz,s addig illegi-billegeti magát,míg újra rá nem figyelsz. És ha te szereted ezt a pillangót,nem kezded el üldözni. S o olyan közel megy hozzád,hogy láthatod szárnyának csodálatos mintáit, színeit. Megismered.Ekkora a pillangó rászáll az arcodra,s a te mosolyodtól,a te könnyedtől válik varázs pillangóvá,a Te varázs pillangóddá,olyanná amilyenné Te szeretnéd.

Nem értettem!

Soha nem értettem az embereket..annyi és annyi kis öröm lapul a szív mélyén..és mindig csak a fájdalmat látjuk egymásban. Ha valami rossz történik már rögtön meg akarunk halni, és amikor ezeken túllépünk rájövünk, hogy mégis érdemes élni. Ember társainkat kihasználjuk, és nem vesszük észre rajtuk, hogy nekik is problémájuk van..és csak egy ölelő kézre lenne szükségük..ilyen az ember..és mégis van olyan aki mindig nyel..nyeli a másik problémáit..a fájdalmait..és ő nem kap ebből vissza semmi együttérzést..amikor majd ő elveszik a világból, minden egyes önző ember észreveszi h kitéptek a szívéből egy darabot..de későn döbben rá.