Amikor öreg leszel rá gondolsz.

Adj az embereknek többet, mint amire vágynak, és ezt teljes szívedből tedd.

Akárhányszor azt mondod "Szeretlek", gondold komolyan.

Akárhányszor azt mondod: "Sajnálom", mindig nézz a másik szemébe.

Soha ne hagyd figyelmen kívül mások álmait.

Szeress mélyen és szenvedélyesen. Megsérülhetsz, de ez az egyetlen módja annak,

hogy valóban teljes életet élj.

Kezelj minden egyet nem értést tisztán, de ne támadj.

Beszélj lassan, de gondolkozz gyorsan.

Ne feledd, hogy a legnagyobb szerelem és a legnagyobb eredmények hordozzák 

magukban a legnagyobb kockázatot.

Ha esetleg veszítettél, tanulj belőle.

Ne feledd: tiszteld önmagad,tisztelj mindenki mást, és légy felelős a tetteidért.

Ne hagyd, hogy kis szóváltás vessen véget egy nagyszerű barátságnak.

Akárhányszor rájössz, hogy hibáztál, tegyél meg mindent, hogy helyrehozd. 

Azonnal.

Vállald a kihívásokat, de ne feledd el a korlátaidat.

Ne feledd, hogy van amikor a csend a legjobb válasz.

Élj egy jó és becsületes életet. Amikor öreg leszel és rá gondolsz,

jó érzés lesz újra átélni.

(Tantra Indiából)

Egyszer megérted fiam .Péternek

Egyszer, ha már elérhetetlen
távolságban leszek tőled fiam
és vánszorgó lábnyomom is elfújja a szél,
nem hagyva magad körül porszemnyi
emléket sem, mi rólam mesél,
jusson eszedbe gyermekkorod
mosolygó napjai.
Láss magad előtt egy képet,
ahol ketten állunk, te meg én...
Talán hároméves lehettél,
mikor határozott szavakkal mondtad
- szeretlek-
S abban a pillanatban
valami leírhatatlanul jó érzés melengette
lelkemet
Hittem, hogy az életnek,
ennél boldogabb percei nincsenek,
nem lehetnek,
mert, aki így szeret, az soha
nem fájdíthat szíveket.
Emlékszel arra, mikor sírós szemeiddel
esdőn néztél rám
s én féltő mozdulattal hajoltam hozzád,
hogy karomba vegyelek,
mert, ha ölelhettelek,
felszáradtak arcunkról a könnyek
s napfénnyé változtak
az ereszekre lecsorgó, hulló esőcseppek.
Emlékszel, elengedtelek,
mikor szabadságra vágytál.
Repülhettél, mint a szárnyait kitáró sas,
mely, akkor is átszeli a tengert,
ha tajtékzó hullám sodorja...


De az a sas, az a sas, fiam,
a végtelenbe szállva is tudja,
honnan indult el, és hol van
régi otthona...

Azt mondta egyszer a kicsi kéz a nagynak:

- Te hatalmas kéz, szükségem van terád,

mert nélküled szinte semmit sem érek.

Éreznem kell a tenyered melegét,

mikor felébredek, és mellettem megjelensz.

Amikor éhezem, és táplálékot adsz, és segítesz,

hogy megmaradjak, és felépíthetem apró ajándékaim.

Velem vagy midőn járni tanulok,

s hozzád futok, ha félelem gyötör.

Kérlek, ne hagyj el, maradj velem!

S a nagy kéz így válaszolt a kicsinek:

- Te kicsi kéz, szükségem van terád,

hogy belém kapaszkodj és megragadj.

Hadd érezzem kedveskedésedet, mert

érted kell kezet fognom sokakkal,

de játszani és mosolyogni sem tudok,

csak veled együtt, mikor átölellek,

s veled együtt felfedezem újra a világot,

a csodálatos, kicsiny dolgokat.

Hadd érezzem jóságodat, azt, hogy szeretsz,

veled együtt tudok ma kérni is,

és hálát adva megköszönni dolgokat.

Légy mindig velem, erősítsd a kezem…

Hinned kell!

Hinned kell a boldogság lehetőségében, hogy csakugyan boldog légy. Az vagy, amit gondolsz, és csak azt tudod elgondolni, amiben hiszel. Ne gondolj a veszteségedre, mert veszteségek érnek. Ne gondolj a szomorúságra, mert a mélybe taszít. A jó gondolat: ajándék, szárnyalás, magasba vágyás, felemelkedés...Élni csupán a legtisztább vágyak szerint érdemes. Attól függően, hogy vágyaink keserűek vagy édesek, fanyar vagy boldog lesz az életünk. Képzeld el, amit kívánsz, és kívánd, amit elképzeltél. A boldogság vágy, a képzelet, hit, a cselekedet megvalósulás."

HINNI KELL!

Az álom.

Az álom valami, amire igazán vágysz, ami igazán fontos neked. Az álom valami, amit elképzeltél, és amiről nem szabad lemondanod. Mindegy, hogy nem érti senki, mindegy, hogy mit gondolnak róla. Ez a Te álmod, és mindet meg kell tenned érte, hogy valóra váltsd!

Mindent. Nem szabad, hogy érdekeljen, mit gondolnak róla az emberek, nem szabad, hogy hagyd elrabolni álmaid. Ha a szíved szólít, követned kell szavát.

GERGŐ 16 éves lett.BOLDOG SZÜLINAPOT !

Érted-e fiam, a nyelvet mit beszélek 

a füledbe súgott szót, szeretlek, 

vagy elég hallanod a versnek ritmusát, 

hogy megértsd a hozzád írt prózát? 

Világod nyelvét kevesen ismerik 

jelzéseid néha félre értelmezik, 

én értem minden szavad 

tudom, hogy milyen tiszta vagy. 

Azért vagyok neked, 

hogy boldoggá tegyem az életed. 

Megóvjalak minden rossztól, 

az emberi gonoszságtól. 

Kicsiny világodba beengedtél, 

feltétel nélkül megszerettél. 

Fohászkodom mindennap, 

hogy sokáig velem maradj!

Álmod,vágyad szerteszét.

 Elhitted a sok mesét.

 Most ne rázd az ég felé két kezed, 

Ő odafent semmiről nem tehet.

 Már tudod mit érnek a halk szavak,

 hát kiálts,hogy mások is halljanak!

Amire emlékszünk

Ha a boldogságot kutatod, belül keresd, emlékezeted roppant nagy csarnokában.

Itt tied az ég, a föld, a tenger, a csillagok. Itt találkozhatsz önmagaddal. 

Csak egyetlen egy nem lehet a tied: a perc, amelyet elfeledtél.

Amire nem emlékszünk, már nem a miénk...

Az emberek bebarangolják a világot, megcsodálják a hegyek égre meredő csúcsait,

a tenger egekig ívelö hullámait, a folyók félelmetes kanyargásait,

az óceán végtelenjét és a csillagok semmibe tűnését. Csodálnak,

miközben elfelejtenek emlékezni.

Boldogtalan, aki emlékeire ügyet sem vet,

és boldog ezek szerint csak az lehet, aki emlékezni képes.

"Játszani kellene, bolondozni, komédiázni. Könnyedén venni az életet."

Erősnek lenni!

”Ki mondja meg, vajon meddig lehet, hogy mindennap, mindenhol erős legyek. A csönd volna jó, kicsit könnyebb napok, ne kérdezz semmit, ha látod, hogy fáradt vagyok.”

Mivel mi határozzuk meg, hogy mire gondolunk, ezért a boldogságunk szükségszerűen saját kezünkben van. Senki sem tölt gondolatokat a fejünkbe.

Ahhoz, hogy boldogok legyünk, a boldog gondolatokra kell koncentrálnunk. Mégis milyen gyakran tesszük az ellenkezőjét! És milyen gyakran előfordul, hogy fel sem figyelünk arra, ha megdicsérnek minket, viszont még hetek múlva is egy barátságtalan megjegyzésen rágódunk! Ha megengeded, hogy egy rossz élmény vagy egy kellemetlen megjegyzés kösse le gondolataidat, akkor ennek viselni fogod a következményeit. Emékezz rá: te kontrollálod a gondolataidat.

A legtöbb ember csak pár percig emlékszik a dicséretekre és évekig a sértésekre. Gyűjtik a szemetet, olyan hulladékot hordanak magukkal, amivel húsz évvel ezelőtt dobálták meg ők

"Az a másodperc, amikor igazán szeretünk, életünk egyetlen valóságos pillanata.A többi nem az. A többi boldogtalan varázslat. Őrület. Teli félelemmel és szomjúsággal.Mi persze éppen fordítva gondoljuk. Mi azt hisszük, hogy az a "valóság", amikor egyedül, kővé dermedt, magányos lélekkel élünk. Valóság a hétköznap,a közöny, az egoizmus, az én, az enyém, a pénzkereset. Valóság a tévé, a robot, a rohanás, a vásárlás, az aszfalt, a "senkihez sincs közöm" életérzése. És a szerelemről véljük, hogy káprázat, mámor. Amikor valóban szeretünk, mondják ránk az emberek, hogy "Te el vagy varázsolva, öregem! Te megőrültél!" - miközben egy tévedhetetlen hang lelkünk mélyéről azt mondja:"Itt akarok maradni, mert mindig ide vágytam! Itt akarok élni, örökké!"  Amikor szeretjük egymást: kijózanodunk. Felébredünk. Életünk valóságos állapota az, amikor szeretünk. Ezt a csodát rendszerint akkor érjük el, amikor föladjuk a görcsös önvédelmünket, és elkezdünk egymásban, egymásért élni."                           

Az élet apró csodái!

Csak akkor érthetjük meg az élet csodáját, ha
hagyjuk, hogy a váratlan megtörténjen.
Isten mindennap ad nekünk egy pillanatot, amikor
megváltoztathatunk mindent, ami boldogtalanná tesz. S mi mindennap úgy teszünk, mintha nem vennénk
észre ezt a pillanatot, mintha nem is létezne,
mintha a ma ugyanolyan lenne, mint a tegnap,
és semmiben sem különbözne a holnaptól.
De aki résen van, az észre fogja venni a mágikus pillanatot.
Bármikor meglephet minket: reggel, amikor bedugjuk a kulcsot a zárba, vagy az ebéd utáni csöndben, és
a nap bármelyik percében, amelyik nem látszik
különbözőnek a többitől.
Mert ez a pillanat létezik, és ebben a pillanatban
a csillagok minden ereje belénk száll,
és segítségükkel csodákra leszünk képesek.
A boldogság sokszor áldás - de általában meg kell harcolnunk érte.
A mágikus pillanat segít, hogy megváltozzunk, és
elinduljunk az álmaink után.
Lehet, hogy szenvedni fogunk, nehéz pillanatokat
élünk át, és sok csalódás ér - de ennek egyszer
vége lesz, és nem hagy gyógyíthatatlan sebeket. És
amikor túl vagyunk mindenen, emelt fővel tekinthetünk vissza.
Szerencsétlen, aki nem mer kockáztatni.
Lehet, hogy soha nem csalódik, soha nem ábrándul
ki, és nem is szenved úgy,
mint azok, akik egész életükben egyetlen álmot
követnek. De amikor visszatekint -
hiszen mindannyian visszatekintünk-, meghallja,
amit a szíve súg:
"Mit csináltál azzal a rengeteg csodával, amit
Isten elhintett a hétköznapjaidban?
Mit csináltál azokkal a talentumokkal, amelyeket
Rád bízott a Mestered?
Elástad mindet egy mély gödörbe, mert féltél,
hogy elveszíted őket.
Íme hát az örökséged: a bizonyosság, hogy
eltékozoltad az életed."
Szerencsétlen az, aki hallja ezeket a szavakat.
Mert ettől kezdve már ő is hinne a csodákban,
életének mágikus pillanatait azonban örökre
elveszítette.

/ Paulo Coelho /

A szem!

“A szem, amelyikkel a világot látod, a te szemed. Külső szemeddel az emberekre figyelsz, belső szemedet megőrzöd önmagadnak.

Amikor visszatekintesz, nem magadat látod, mert nem tükörbe nézel, hanem az embereket.

Hogyan vélekedsz a többiekről? Amikor másokra figyelsz, amikor másokat ítélsz meg, úgy véled, szemed csalhatatlan.

Milyennek látod önmagad? Amikor tükröt tartasz magad elé, egy számodra kedves lényt pillantasz meg. Ismert vonásait szereted, mert biztonságot nyújtanak neked; ismeretlen arcát, melyek olykor téged is meglepnek, megértéssel fogadod.

Vajon ugyanígy teszel a többiekkel is?” (Tatiosz)

Ha eljön a nap!

Ha eljön majd a nap, amikor már öregnek láttok, pedig még nem is leszek az,

 legyetek hozzám türelmesek és próbáljatok megérteni!

 Ha leeszem a ruhámat......, ha nem tudok rendesen felöltözni ......, 

legyetek türelemmel hozzám! Jusson eszetekbe azok az idők, 

amikor én tanítottalak benneteket erre! Ha beszélek Hozzátok, 

és ezerszer elismétlem ugyanazt a dolgot ......., ne szakítsatok félbe .......,

 hallgassatok végig! Amikor kicsik voltatok, ezerszer kellett elolvasnom ugyanazt a mesét,

 míg el nem aludtatok!

Ha nem akarok megmosakodni sem, ne szégyenítsetek meg, sem ne feddjetek meg érte ......., 

jusson eszetekbe az a millió ötlet, amit kitaláltam , hogy rá tudjalak venni 

benneteket a mosdásra!

Ha látjátok, hogy milyen tudatlan vagyok a technikai újdonságokkal kapcsolatban, ....... 

adjatok elég időt, és ne nézzetek rám gúnyos mosollyal .......!

Megtanítottalak sok mindenre benneteket......., hogy egyetek jókat, öltözködjetek 

szépen .......,hogy hogyan nézzetek szembe az élettel!

Ha néha nem emlékszem dolgokra vagy elvesztem beszélgetésünk fonalát .......,

 adjatok gondolkodási időt, hogy eszembe jusson ......., és ha még sem sikerül megtennem,

 ne legyetek idegesek rám ......., és ami a legfontosabb, az nem a mondanivalóm, hanem az,

 hogy Veletek legyek, és figyeljetek rám.......!

Ha valaha nem akarok enni, ne erőltessétek! Jól tudom, mikor kell ennem és mikor nem!

Ha gyenge lábaim nem engednek sétálni, ....... Nyújtsatok kezet ......., ugyanúgy, 

ahogy azt én tettem mikor Ti tanultatok járni!

És amikor egy napon azt mondom nektek, hogy nem akarok tovább élni.......,

 hogy meg akarok halni ....... ne legyetek dühösek rám ....... 

egyszer ezt is meg fogjátok érteni .......!

Próbáljátok meg megérteni, hogy a koromat nem megéltem, hanem túléltem!

Egy nap majd megértitek, hogy minden hibám ellenére, mindig a legjobbat akartam Nektek,

 és hogy az utat szerettem volna előkészíteni !

Ne érezzetek szomorúságot, sem dühöt vagy tehetetlenséget, ha a közeletekben vagyok! 

Legyetek mellettem, próbáljatok meg megérteni, és segítsetek nekem, ahogy azt én tettem,

 amikor megszülettetek!

Segítsetek járnom....... segítsetek befejezni utam szeretettel és türelemmel!

 Megfizetlek majd Benneteket egy mosollyal és azzal a mérhetetlen nagy szeretettel, 

amellyel mindig is szerettelek!

Szeretlek benneteket Gyermekeim!