2011. április 16., szombat

Amire emlékszünk

Ha a boldogságot kutatod, belül keresd, emlékezeted roppant nagy csarnokában.
Itt tied az ég, a föld, a tenger, a csillagok. Itt találkozhatsz önmagaddal. 
Csak egyetlen egy nem lehet a tied: a perc, amelyet elfeledtél.

Amire nem emlékszünk, már nem a miénk...


Az emberek bebarangolják a világot, megcsodálják a hegyek égre meredő csúcsait,
a tenger egekig ívelö hullámait, a folyók félelmetes kanyargásait,
az óceán végtelenjét és a csillagok semmibe tűnését. Csodálnak,
miközben elfelejtenek emlékezni.
Boldogtalan, aki emlékeire ügyet sem vet,
és boldog ezek szerint csak az lehet, aki emlékezni képes.


Nincsenek megjegyzések: